Intézménymutató:
Szekelyudvarhelyi Helyi Onkormanyzat/Tanacs
2004. december 18.
A Székelyudvarhelyi Városi Tanács Polgári Frakciója felhívással fordul az RMDSZ országos vezetőségéhez, annak érdekében, hogy a kormányzásban való részvételét a magyar közösség sorsdöntő kérdéseinek megoldásához kösse a szövetség. Egyebek mellett a csereháti épület jogi helyzetének rendezése, illetve eredeti rendeltetésének visszaállítása, önálló állami magyar egyetem létesítése és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása érdekében kérik az érdekképviselet közbenjárását. Sajtótájékoztatójukon Vajna Imre frakcióvezető, valamint Fülöp D. Dénes tanácsos közölte, a Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ frakcióját arra szólítja fel a testület, hogy elsősorban a helyi közösség problémáinak megoldásán munkálkodjon, és egyetlen tanácsosi többségét kihasználva ne söpörje le napirendről a helyi referendum, a Szinfo és Tourinfo irodák, valamint az ingyenkonyha működési feltételeinek megvitatását, elfogadását. A helyi Digital 3 Televízió szerkesztőit pedig tárgyilagos tájékoztatásra szólítja fel a kilenctagú Polgári Frakció. /Szász Emese: A Polgári Frakció sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
2005. január 21.
A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete párbeszédet kezdeményez az udvarhelyszéki, illetve a városi RMDSZ-szervezetek vezetőivel. Thamó Csaba helyi elnök szerint erre azért van szükség, hogy eredményesebb munkára lehessen ösztönözni az RMDSZ-frakció, illetve a Polgári Frakció alkotta Városi Tanácsot, ugyanis Udvarhelynek mai napig nincs költségvetése a 2005-ös évre. /Együttműködést sürget az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2005. április 29.
Szinfo Tour néven új közintézmény létrehozása mellett döntött április 28-i ülésén Székelyudvarhelyen a tanács. A polgári frakció ellenezte tervezetet az RMDSZ-es tanácsosok megszavazták, többségük révén a tulipános városatyák akarata érvényesült. A Szinfo Ifjúsági Tanácsadó Iroda, valamint a Tourinfo turisztikai irodák összevonásával létrejött új intézmény ideiglenes vezetésével Ladányi László /RMDSZ/ alpolgármestert bízták meg. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2005. június 1.
Május 31-én Székelyudvarhelyen a Városi Tanács ülésének a Szász Jenő polgármester által napirendi pontként javasolt, a területi autonómia ügyében történő referendum kiírásának tárgyalását ismételten elvetette a többségi RMDSZ-frakció, így a kérdés fel sem került a vitatandó témák közé. Azzal érveltek, hogy nem kapták kézhez időben a határozat-tervezetet. Hosszas vita alakult ki a 2004-es évi költségvetés megvalósításának ügyében, a polgármesteri hivatal beszámolóját csak a Polgári Frakció tartotta elfogadhatónak. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2005. június 24.
Az RMDSZ-frakció távozása miatt eredménytelen volt Székelyudvarhelyen a Városi Tanács június 23-i ülése. Az RMDSZ-frakció azt követően vonult ki a gyűlésteremből, miután Szász Jenő polgármester javaslatára az ülésvezető elnök az egyik napirendi pont soron kívüli tárgyalását szorgalmazta. A polgármester a tanácsosok elvi beleegyezését kérte egy protokollum megfogalmazásához annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődjön a Bányai János Műszaki Szakközépiskola udvarán tervezett sportkomplexum építése. Az Országos Befektetési Ügynökség (CNI) június 23-ig kérte az irat eljuttatását, ezért lett volna sürgős a kérdés soron kívüli tárgyalása, amit nem tartott törvényesen megalapozottnak Borbáth István, és távozásra szólította fel az általa elnökölt RMDSZ-frakciót. /Szász Emese: Botrányba fulladt önkormányzati ülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2005. szeptember 30.
Önkormányzati ülést tartott szeptember 29-én Székelyudvarhelyen a tanács. A költségvetés nélkül működő villanytelepi bölcsőde helyzetéről hosszas vita alakult ki a két tanácsosi frakció között. Szász Jenő polgármester közölte, a hivatala által előterjesztett költségvetési tervezetben szerepelt az intézménynek szánt pénzösszeg, ellenben a költségvetés kiegészítése során a tanács egy része nem járult hozzá annak jóváhagyásához. A távhőszolgáltatás jövőjéről sem döntöttek a városatyák. A többségi RMDSZ-frakció ismételten elvetette annak az elképzelésnek a támogatását, mely szerint a siófoki Termofok Kft. – a lakószövetségekkel közösen – működtetné a közszolgáltató vállalatot. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
2005. október 18.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal alkalmazottai október 17-től sztrájkba léptek. Komoróczy Zsolt városházi szóvivő közölte, a hivatal munkatársai mindaddig sztrájkolnak, ameddig a városi tanács meg nem szavazza a költségvetés-kiegészítést, amely a bérüket biztosítaná. A helyi tanács csak augusztusig szavazta meg a városháza működtetésére szánt összeget, így az alkalmazottak már nem kapták meg a szeptemberi bérüket. Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es tanácsos, a gazdasági szakbizottság tagja szerint mindaddig nem dönthetnek a költségvetés kiegészítéséről, ameddig a polgármester nem számol el a januárban megszavazott összegről. /K. B.: Sztrájkolnak a polgármesteri hivatal alkalmazottai. Székelyudvarhely. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2005. november 24.
Kétszázmillió forint gyűlt össze az augusztus végi székelyföldi árvíz károsultjainak megsegítésére a katolikus egyház felhívására – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodája. A katolikus templomokban szeptember 25-én tartott országos gyűjtés eredménye 167 millió forint volt, ugyanerre a célra a Katolikus Karitászhoz további 31,4 millió forint érkezett magánszemélyektől és önkormányzatoktól. A segítségnyújtásban a Katolikus Karitász erdélyi partnerszervezete a Gyulafehérvári Egyházmegyei Karitász és a Székelyudvarhelyi Önkormányzat – áll a közleményben. /Katolikus egyház: kétszázmillió forint az erdélyi árvízkárosultaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2006. február 3.
A Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának pár képviselője a Polgári Frakció kilenc tagja ellen tett feljelentést az ügyészségen. Az ügy előzménye: a tavaly december 20-i, rendes tanácsülés kudarcba fulladt az RMDSZ-frakció távozása után. Annak ellenére, hogy kvórum nélkül maradt a testület, a Polgári Frakció mégis döntött két kérdésben. A döntéseket a jegyző nem láttamozta, a hivatal ennek ellenére végrehajtotta a kifizetéseket. Marossy György tanácsos szerint, ha akkor nem fogadják el a két határozatot, a város 1300 tanügyi alkalmazottja maradt volna bér nélkül, illetve nem lehetett volna elkölteni az év végéig a különleges útalapból kapott pénzösszeget. Eddig a hivatal két alkalmazottja kapott rendőrségi idézést a kérdés tisztázására, a testület tagjai még nem. A Polgári Frakció nevében Marossy György bejelentette: a nyomozószervek rendelkezésére állnak, vállalva a következményeket. Ugyanakkor felszólítják Borbáth István RMDSZ-frakcióvezetőt, mondjon le tanácsosi tisztségéről. /Szász Emese: Eljárás a Polgári Frakció ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2006. február 16.
Székelyudvarhelyen a Városi Tanács polgári frakciójának tagjait elkezdték beidézni a rendőrségre. A testület RMDSZ frakciója két héttel ezelőtt bűnügyi feljelentést tett kilenc kollégája ellen a székelyudvarhelyi ügyészségen, valamint a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumnál amiatt, hogy a múlt év december 20-i tanácsülésen a polgári frakció képviselői kvórum hiányában döntöttek néhány kérdésben, a polgármesteri hivatal pedig végrehajtotta a törvénytelen határozatokat. A polgári frakció nevében Marossy György jogász közölte, meghurcoltatásként értékelik a történteket, azonban a nyomozószervek rendelkezésére állva, felvállalják a következményeket. /Szász Emese: Beidézték a polgári frakció tagjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./
2007. január 4.
Szász Jenő, aki tíz éve Székelyudvarhely polgármestere, értékelte az elmúlt évet. Fél éven át egyedül vezette a várost, a viszály miatt megszűnt a tanács. Ez nem ideális helyzet, hangsúlyozta, mert az egyedüllét felelősséget is jelent. Egy jó csapattal könnyebb. Tanulságos ez a tíz év, 1996–2000 között béke volt, és ezután következtek a viták, a nagypolitika beleszólt Udvarhely életébe. A tavalyi év eredménye volt a sportcsarnok felújítása, az Orbán Balázs-híd befejezése, a Művelődési Ház külső felújítása, megoldásnak tekinthető a Sziget utcai járóbeteg-rendelő tatarozása. Nagy eredmény 31 utca leaszfaltozása és a Puskás Ferenc-focipálya. A millenniumi emlékmű visszaállítása pénz kérdése, 30 millió forintba kerül. /Máthé László Ferenc: „2007 az építkezés éve lesz” = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./
2007. január 26.
Székelyudvarhely, a legmagyarabb város mutat példát az önpusztító széthúzásból. A székely anyaváros magyarsága két táborra oszlott, egyiket az MPSZ-es polgármester, Szász Jenő vezényli, a másik szellemi atyja Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, az RMDSZ kimozdíthatatlan milliárdos potentátja. Mindkettejük fején bőven leledzik vaj, írta Magyari Lajos. Székelyudvarhelynek immáron lassan egy évtizede nincs működőképes tanácsa. Az RMDSZ-es tábor Szász Jenő minden intézkedését gyanakvással fogadja és megkérdőjelezi. Még olyan kezdeményezéseit is, mint a főtéri Emlékpark felállítása. A tavalyi nagy árvíz után helyreállították a hidakat és utcaszakaszokat, de az RMDSZ-es tábor itt is korrupciógyanús vállalkozásokat lát. Elmaradt a hírhedt Cserehát-komplexum kérdésének megoldása, a nagy svájci-román átverés következményeinek feloldása, a román apácák továbbra is belakják az épületeket, sőt, beköltöztették a helybeli román líceum diákjait is, kik – állítólag – többségükben moldovai ösztöndíjasok. És terjeszkednek a kaszárnyák, ez általános székelyföldi jelenség. Az erdélyi magyar széthúzás újabb rikoltó példája: az EU-parlamenti választás. Miért nem lehet közös magyar listát állítani? /Magyari Lajos: A széthúzás gyönyörűsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2007. február 5.
Székelyudvarhelyen elmaradt a február 4-re kiírt helyi időközi választás. Erre azért lett volna szükség, mert másfél éve önkormányzati testület nélkül, gyakorlatilag egy személy kezében összpontosul a városvezetés miután döntésképtelensége miatt a prefektus feloszlatta a helyi tanácsot. A nagyrészt RMDSZ- és MPSZ összetételű testület ugyanis hónapokig nem tudott közös nevezőre jutni, felváltva bojkottálva a tanácsüléseket. Az MPSZ saját listát indított, ezt a helyi választási iroda nem fogadta el. Az MPSZ így megóvta a helyi választási iroda döntését, a csíkszeredai bíróság pedig helyt adott kérelmének. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezetője szerint jogi útvesztőbe terelődött a választások sorsa. Bűnügyi eljárást kezdeményez a Hargita megyei RMDSZ bírók ellen „választási és a választhatósági jog megakadályozása” címén. Öt személy – Bányai Enikő, Szikszai Enikő, Lőrincz Szidónia, Elena Enescu, Gergely Niculina, Besenyei Csilla és Tudorache Gheorghe – ellen fordul az igazságszolgáltatáshoz a szervezet. Az RMDSZ szerint az említett személyek választási törvényt sértettek, emiatt pedig börtönbüntetéssel sújthatók. /Kiss Előd Gergely, Mihály László: Tanácstalanok maradtak az udvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2007. február 6.
Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. április 19.
Harmadízben marad el a városi tanács megválasztása Székelyudvarhelyen, a marosvásárhelyi táblabíróság ugyanis április 18-i ülésén felfüggesztette az április 29-ére választásokat kiíró kormányrendeletet. A kormány képviselője jelezte, hogy élni fognak a fellebbezés lehetőségével, a választás ismételt elmaradását azonban ez már nem befolyásolhatja. Február 4-e és március 25-e után ez lett volna a harmadik alkalom, amikor képviselőtestületet választhattak volna a székelyudvarhelyiek. A város önkormányzata tavaly júniusban oszlott fel, de már 2005 decembere óta működésképtelen volt az azonos létszámú RMDSZ és polgári frakciók között kialakult patthelyzet miatt. /Kovács Csaba: Elhúzódó „urnazárás”. Székelyudvarhely – Ismét elhalasztották a választásokat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./
2007. május 22.
Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 30.
A táblabíróság felfüggesztette a székelyudvarhelyi választás időpontjáról /június 3./ szóló kormányhatározatot, továbbá az RMDSZ-t sem fogadta el érdekelt félként, elutasítva belépését a perbe. Emiatt leghamarabb csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek. Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. Sajnálattal vette tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. /Kovács Csaba: Választás csak jövőre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2007. szeptember 18.
A székelyudvarhelyi önkormányzat a múlt évben elhatározta, hogy minden iskolában szobrot állíttat az intézmény névadójának. Tavaly felavatták Tompa László szobrát a nevét viselő általános iskolánál, idén pedig a Móra Ferenc Általános Iskola készülődik hasonló pillanatra. Itt is Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász alkotását lelepzik le, a tervek szerint október 12-én. Szintén októberben Szent Imre herceg mellszobrát leplezik le a nevét viselő székelyudvarhelyi utcában. Idén Szent Imre herceg-év van, ennek kapcsán Magyarországon egy program indult, és minden, Szent Imre herceg nevével kapcsolatos település kap ajándékba egy szobrot – közölte Szász Jenő polgármester, majd azzal folytatta, hogy Székelyudvarhely a valamikori Szentimrefalva kapcsán került be a programba. Készülőben van a központi park alsó szegletében korábban árvízemlékműnek tervezett alkotás is, amely időközben szélesebb értelmezést kapott: a tartalmas és biztos jövő emlékműve lesz – magyarázta a polgármester. Az Élet nevű emlékművet október 23-a körül adják. A legutóbbi változat szerint az alkotás hét, bazaltból készült sípból állna, középen egy kereszttel. /M. L. F. : Újabb szobrokat állítanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./
2007. november 30.
Székelyudvarhely egyik legfájóbb pontja még mindig a Cserehát, ahol a hatalmas épületben immáron tíz éve a fogyatékos gyerekek helyett román görög katolikus apácák élnek. A történetnek nincs vége: december 5-én újabb tárgyalásra kerül sor. Hegyi Sándor református tiszteletes szerint, aki idén tizedik alkalommal szervez Csereháti Napokat, kemény átjátszás történt, Szász Jenő polgármester szerint az épület még mindig eszköz a román nacionalisták kezében. Székelyudvarhely önkormányzata 1993-ban bérbe adott az akkor még lakatlan Csereháton a svájci Basel Hilft segélyezésekkel foglalkozó alapítványnak egy jókora területet, melyre a környékbeli fogyatékos gyerekeknek kisegítő iskola építését tervezték. Ferenczy Ferenc, a város akkori polgármestere 1994-ben találkozott Cyrill Bürgellel, a Basel Hilft képviselőjével, aki a Szeplőtelen Szív Kongregáció, vagyis egy görög katolikus apácarend nővérének társaságában érkezett. Tíz nap múlva levelet kapott a polgármester, amelyben Bürgel közölte: nem fogyatékos otthon, hanem a kongregáció épülete lesz a csereháti ingatlan. A város és vezetése rádöbbent: tenni kell valamit, ha nem, elveszítik a csereháti épületet. Ferenczy számtalanszor Svájcba utazott, a városi tanács pedig arról döntött, hogy egyoldalúan felbontják a szerződést az alapítvánnyal. 1996-ban a csereháti ügy miatt Ferenczy elveszítette a választásokat, közben számos kormányváltás is történt, mindegyik a maga során igazított egyet a történeten, de végső megoldás nem született. A csereháti probléma 1997-ben, vagyis tíz évvel ezelőtt csúcsosodott. Májusban az apácák igyekeztek beköltözni az épületbe, az udvarhelyi tiltakozók viszont megakadályozták a jogtalan birtokbavételt. Azután 1997 decemberében, Remus Opris kormányfőtitkár látogatását kihasználva, kétnapos „ostrom” után, kilencedikén kommandósok segítségével bevették az épületet. Pert per követett, a városi tanács Csereháti Bizottságot alakított, Szász Jenő új polgármester pedig abban bízott, hogy a magyar-román csúcstárgyalások eredményhez vezetnek. Az Udvarhelyi Híradó 2000. május 23-án „Miénk lesz a csereháti iskola” címmel azt írta, hogy Szász Jenőt Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arról biztosította, hogy megvan az udvarhelyiek számára a visszavásárláshoz szükséges pénzösszeg. Szász utólag úgy érvelt, ha 2002-ben a Fidesz nyeri a választásokat, akkor a pénzt is megkapják. Ezután a csereháti ügy javarészt a tárgyalótermekben folytatódott. Udvarhelyt Eckstein-Kovács Péter, Hajdú Gábor és Kincses Előd ügyvédek képviselték a különböző perekben. Elmondta, még mindig az a per van folyamatban, amelyet Eckstein-Kovács Péter kezdett el, majd miután kisebbségi miniszter lett, ő vette át. Ebben a székelyudvarhelyi tanács megtámadta a koncessziós szerződést, amit az Aris Industrie-val kötött, és megtámadta az ajándékozási szerződést is. Jelenleg sincs a hatalmas épület teljesen belakva. Mindössze tizenegy apáca tevékenykedik benne, többek között egy óvodát működtetnek. Az épületben a román Marin Preda Líceum bentlakása is helyet kapott. Hegyi Sándor református lelkész azt fájlalja, hogy az udvarhelyiek közömbösek lettek a közügyek iránt, így a csereháti eseményeket is lassan elfelejtik. /Máthé László Ferenc: Tíz éve költöztek be az apácák a Cserehátra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./
2007. december 24.
Több mint két éve számolták fel Székelyudvarhelyen az önkormányzati testületet. A fejlődés kerékkötője volt az önkormányzati testület, nélküle sokkal jobban működik a város, állítja Szász Jenő polgármester, aki több mint egy éve „tanácstalanul” irányítja Székelyudvarhelyt. A Hargita megyei prefektúra álláspontja szerint önkormányzati testület hiányában a városháza működése több tekintetben a törvényesség határát súrolja, ami ellen jogilag ugyan fel lehetne lépni, ám ez ellehetetlenítené az udvarhelyiek életét. 2005. november 30-án tartotta utolsó ülését a székelyudvarhelyi önkormányzati testület. Immár két éve, Romániában egyedülálló módon Szász Jenő a polgármester kezében összpontosul a végrehajtó és a döntéshozó hatalom egyaránt. Nem jól van ez így, állítják a feloszlatott önkormányzati testület RMDSZ-es tagjai. Szász Jenő szerint a testület feloszlatása megteremtette a békés építkezés lehetőségét. „Megszűnt a viszályforrás, amit az RMDSZ-frakció egyes tagjai jelentettek. Ha maradt volna a testület, ma nincs regionális hulladéklerakat, jégpálya, nem indulhatott volna el a lakásprogram a Csereháton, és nem valósulhatott volna meg a távhőszolgáltatás újjáépítése a Tábor negyedben” – sorolta a polgármester. A tanács feloszlatása óta eltelt időszakban három pályázatot nyert Székelyudvarhely, több beruházás indult a városban. /”Béke” a törvényesség határán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./
2007. december 28.
Újabb csereháti peren van túl a város. A sok közül ez az a jogi eljárás, amelynek elején a székelyudvarhelyi tanács megtámadta az Aris Industrie-val kötött koncessziós szerződést, illetve kifogásolta az ajándékozási szerződést, amellyel a kongregációnak ajándékozták az épületet. Kincses Előd ügyvéd elmondta, azon kell gondolkodni, honnan tudják majd előteremteni a kártalanításhoz szükséges összeget. /Máthé László Ferenc: Cserehát: honnan lesz pénz? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 28./
2008. február 11.
Bunta Leventét, a Hargita megyei önkormányzat elnökét tartja a legesélyesebbnek a székelyudvarhelyi polgármesteri székre Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A székelyudvarhelyi választmány három személyt is felkért, legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje. Bunta mellett Birtalan József megbízott udvarhelyszéki RMDSZ-elnököt és Borbáth Istvánt, a 2006-ban feloszlott helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét jelölnék, ha elfogadják a felkérést. /Kovács Csaba: Bunta a legesélyesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2008. február 18.
Két RMDSZ-es politikus jelezte hogy harcba szállna Székelyudvarhely polgármesteri székéért: Bunta Levente megyei tanácselnök, illetve Borbáth István, a felszámolt önkormányzati tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. A városi szervezet választmánya Birtalan József megbízott udvarhelyszéki elnököt is javasolta, aki nem vállalta a jelölést. /Udvarhely: két RMDSZ-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
2008. március 3.
A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat csereháti ingatlannal kapcsolatos második fellebbezését. A jogerőssé vált ítélet értelmében érvényben marad a csereháti árvaház ingatlanjának helyzetét meghatározó ajándékozási szerződés. Az 1996-ban indított alapperben azt szerették volna elérni, hogy állapítsák meg a koncessziós és ajándékozási szerződés semmisségét. A csereháti ügy 1993-ban kezdődött. Ekkor a székelyudvarhelyi önkormányzat elfogadta egy svájci segélyszervezet, a Basel Hilft Egyesület felajánlását, amely vállalta, hogy az udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára kisegítő iskolát építtet. Az intézmény a helybéli történelmi egyházak közös felügyelete alá került volna. A Basel Hilft nevében egy bukaresti cég, az Aris Industries Rt. járt el. 1994-ben a Basel Hilft vezetője, Cyrill Bürgell levélben közölte a város vezetésével, hogy nem az udvarhelyszéki fogyatékos gyerekek otthona lesz a csereháti épület, hanem a bukaresti görög katolikus Szeplőtelen Szív Kongregációnak adja át, akik árvaházat működtetnek majd benne. Az eredeti céloktól merőben eltérő fordulat a város etnikai összetétele megbontásának veszélyét villantotta fel Székelyudvarhelyen. Az önkormányzat peres úton igyekezett rábírni a svájciakat, illetve az Aris Rt. -t a bérbeadási feltételek, az eredeti elképzelések és a rendeltetés tiszteletben tartására, ezek kudarca után pedig a bérleti viszony felmondására – mindmáig sikertelenül. Az Aris 1996-ban a bukaresti görög katolikus apácarendnek adományozta az épületet, akik 1997-ben, az udvarhelyiek tiltakozása miatt karhatalom támogatásával vették birtokba az iskolát. – Kincses Előd ügyvéd szerint a legutóbbi fellebbezés elutasítása jogilag téves döntés volt. /Csereháti újrakezdés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2008. április 14.
A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. május 19.
Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2008. május 21.
Bunta Levente, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje szerint városszintű összefogásra van szükség. A helyi tanács szerepét erősíteni kell, ügyfélbarát önkormányzatot kell létrehozni. Rendbe kell tenni az infrastruktúrát. Az önkormányzat élén szerepet betöltő személynek mindenkivel együtt kell működnie, így a Magyar Polgári Párttal (MPP) vagy akár a Zöld Párt képviselőivel is. /Pengő Zoltán: A tanácsosok ne legyenek pártkatonák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 21.
Várhatóan a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ közti szoros párharc során dől el, ki vezeti majd a székelyudvarhelyi önkormányzatot az elkövetkező négy évben. Bunta Levente eddigi megyei önkormányzati elöljáró személyében az RMDSZ ezúttal jó eséllyel induló jelöltet állított csatasorba. Orbán Árpád, az MPP jelöltje szintén elfogadható lehet a politikailag nem elkötelezett szavazók előtt. A harmadik polgármester-jelölt, a függetlenként induló Molnos Zoltán valószínűleg nem fog tudni beleszólni az Orbán–Bunta-párharcba. Az idei választásnak színfoltja a zöldek csoportja. A szellemi vezetőjének Kolumbán Gábor egyetemi tanárt, egykori megyei önkormányzati elnököt tekintő csoportosulás tízfős jelöltlistát állított. /Pengő Zoltán: Kompromisszumot és békét ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 22.
A székelyföldi borvíz- és fürdőkultúrát bemutató múzeum nyitotta meg kapuit május 21-én a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn. A helyi önkormányzat által létrehozott létesítményben a témakörhöz kapcsolódó használati tárgyakat, írásos dokumentumokat, nagyméretű dokumentumfotókat, ásványokat, a vidék növényvilágát, az ásványvíz-képződés folyamatát szemléltető ábrákat láthatnak az érdeklődők. A borvízmúzeum gondolata tíz éve vetődött fel, mondta Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, köszönetet mondva Szász Jenő polgármesternek az ötlet felkarolásáért. A rendezvényen meghívottként jelen volt Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, illetve Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje is. /Pengő Zoltán: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2008. június 3.
Székelyudvarhely 32 648 szavazásra jogosult polgárának mintegy 47 százaléka járult az urnák elé a választáson. Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje a leadott szavazatok több mint 51 százalékával győzött. Az RMDSZ jelöltje 12 év után első alkalommal nyerte meg a helyhatósági választást. Riválisa, az MPP színekben induló Orbán Árpád a leadott voksok valamivel több mint 40 százalékát tudhatja magáénak. A listákra is az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot, várhatóan kilenc mandátumot szereztek a városi tanácsban, míg az MPP listájáról nyolcan, az újdonsült Zöld Párt színeiben pedig ketten kerültek be a 19 fős testületbe. /Szász Emese: RMDSZ-többség Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./
